A francia kapcsolat

Ferge Zsuzsa és Pierre Bourdieu a társadalomszerkezetről, az életesélyek egyenlőtlenségeiről és csökkentésük lehetőségeiről az 1960-as és 1970-es években

Szerzők

  • ÉBER Márk Áron ELTE Társadalomtudományi Kar, Szociológia Intézet, Szociológia Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.18030/socio.hu.2025.3.9

Kulcsszavak:

társadalomszerkezet, társadalmi egyenlőtlenségek, életesélyek, életutak, habitus

Absztrakt

A tanulmány a francia szociológus, Pierre Bourdieu és Ferge Zsuzsa intellektuális kölcsönviszonyát vizsgálja. Társadalomkutatói szemléletük és gyakorlatuk mintázatait elemzi mindenekelőtt szövegeikre és interjúikra alapozva. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen körülmények között jött létre Ferge Zsuzsa és Pierre Bourdieu között az a szakmai és emberi kapcsolat, amely az 1960-as és 1970-es években jelentősen formálta a magyar szociológia alakulását is, illetve milyen sajátos (elő)feltételei voltak e – hazai nézőpontból nézve – meghatározó „francia kapcsolatnak”. E szóban forgó előfeltételek feltárása többrétű történeti rekonstrukciót igényel, amely egyidejűleg képes megmutatni e fejlemények társadalomtörténeti, politikatörténeti, tudomány- és kutatástörténeti összefüggéseit, miközben nem hagyja figyelmen kívül a főbb élettörténeti, sőt a meghatározó családtörténeti tapasztalatokat sem. A vizsgálat így voltaképpen a Pierre Bourdieu által kialakított, majd Ferge Zsuzsa által is alkalmazott történeti-szociológiai megismerési eljárást, a habituselemzést használja fel saját életükre-életművükre és kapcsolatukra vonatkozóan. Az elemzés mindenekelőtt a két szerző társadalomszerkezetről, az életesélyek egyenlőtlenségeiről és csökkentésük lehetőségeiről alkotott sok tekintetben rokon nézeteinek kölcsönviszonyára összpontosít. 

Letöltések

Megjelent

2025-12-04

Hogyan kell idézni

Éber, M. Á. (2025) A francia kapcsolat: Ferge Zsuzsa és Pierre Bourdieu a társadalomszerkezetről, az életesélyek egyenlőtlenségeiről és csökkentésük lehetőségeiről az 1960–as és 1970–es években. Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 15(3), 5–32. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2025.3.9