A gazdasági elit vidékképe a 18. század végétől a 20. század közepéig
DOI:
https://doi.org/10.18030/socio.hu.2025.2.122Kulcsszavak:
gazdasági elit, szimbolikus tőke, térbeli egyenlőtlenség, nemzetépítésAbsztrakt
A tanulmány az államosítást megelőző másfél évszázad mindenkori gazdasági elitjének viselkedésén keresztül kívánja a korszak fejlődését értelmezni. Ezalatt az idő alatt a vizsgált szereplőknek a vidékről alkotott képe gyökeresen megváltozott, ami szoros összefüggésben állt a mezőgazdasági birtoküzem intenzifikációjára való törekvésekkel. A gazdasági elit tagjainak történeti kutatások során feltárt írásai és tevékenysége alapján rekonstruáljuk a fejlődés ívét. Olyan hosszútávú folyamatként tekintünk a vidékről és vidékiről alkotott kép megváltozására, amellyel egyaránt megragadható a vizsgált másfél száz év strukturális átalakulása, úgy a térgazdaságban, miként a humánerőről való gondolkodásban, illetve a szimbolikus tőke felhalmozására való törekvésben. Az áttekintés alapján úgy véljük, hogy a magyarországi gazdasági elit eleinte a fejlettségnek és a fejleszthetőségnek egy átfogó, az ország egészére kiterjedő, cizellált tudásanyag hiánya, a vizsgált periódus második felétől pedig a gyorsütemű üzemfejlesztésre irányuló törekvése miatt nem volt képes a korszak területi egyenlőtlenségét mérsékelni.
