„A szülőket is nevelnünk kell…”

Az óvodai befogadás osztály- és etnikai dimenziói

Szerzők

  • ÁRENDÁS Zsuzsanna ELTE TK Szociológiai Kutatóintézet; CEU Demokrácia Intézet
  • MESSING Vera ELTE TK Szociológiai Kutatóintézet; CEU Demokrácia Intézet
  • KENDE Ágnes ELTE TK Szociológiai Kutatóintézet

DOI:

https://doi.org/10.18030/socio.hu.2025.3.119

Kulcsszavak:

óvodai inklúzió, etnikai határ, utcai szintű bürokrácia, szimbolikus erőszak

Absztrakt

Cikkünkben az óvoda inklúziós szerepét vizsgáljuk óvónőkkel és óvodás gyerekek szüleivel készített interjúk segítségével. Ferge Zsuzsa munkásságához kapcsolódva bemutatjuk, hogyan formálja a társadalmi határok újratermelődését etnikai és osztálydimenziók mentén az óvoda intézménye. Interjúk elemzésén keresztül arra kerestük a választ, miként valósul meg az óvodai befogadás az óvónők értelmezésében, és ezzel együtt az intézményi gyakorlatok és elbeszélések hogyan járulnak mégis hozzá a társadalmi határok kijelöléséhez. Az óvodai nevelés gyakorlatainak és az óvónők elbeszéléseinek elemzéséhez központi elméleti kategóriaként Elias civilizációs folyamat és nyomában a bourdieu-i szimbolikus erőszak fogalmait (symbolic violence) használjuk, amelyek segítenek a hatalom mikroszintű működésének megértésében. Bemutatjuk, hogy az óvodai nevelés gyakorlata középosztálybeli értékeket közvetít és kér számon a társadalmi kirekesztettségben élő roma családokon, miközben kulturális sajátosságokkal ruházza fel a szegénységet. Második értelmezési keretként Lipsky utcai szintű bürokrácia (street-level bureaucracy) fogalma lehetővé teszi a színvak „integráció” formális elbeszéléseinek és az óvónők privát hangjának szétválasztását. Írásunkban megállapítjuk, hogy az óvodai befogadás ezen narratívái „re-etnicizálják” a roma gyerekeket és családjaikat.

Letöltések

Megjelent

2025-12-04

Hogyan kell idézni

Árendás Zs., Messing , V., & Kende Á. (2025) „A szülőket is nevelnünk kell…” : Az óvodai befogadás osztály– és etnikai dimenziói. Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 15(3), 115–134. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2025.3.119