„A legfontosabb, azt gondolom, hogy ez egy élő falu (…) és van múlt, ami ennek a falunak a lényegét adja.”

A sváb falvakhoz kapcsolt képzetek szerepe a vidékre költözésben

Absztrakt

A magyarországi német kisebbséghez, a „svábsághoz”, a „sváb faluhoz” kötődő értéktársítások (szorgalom, takarékosság, pontosság, a munka megbecsülése) a települések rendezettségét, fejlettségét implikálják. Korábbi kutatásaink alapján sokszor éppen a sváb falvak azok, amelyek a középosztályi városi beköltözés, vagy éppen a prosperáló vállalkozói ökoszisztéma, a vidéki turizmus színhelyei, azaz gazdasági és társadalmi értelemben is jól működő, vonzó települések. Jelen tanulmányban két Baranya megyei sváb település: Dombosnémeti és Püspöknémeti esetén félig strukturált interjúk segítségével vizsgáljuk meg, hogy kik és milyen motivációval érkeznek ezekre a településekre, és milyen szerepet játszanak a „sváb faluval” összekapcsolódó elképzelések és értékek a beköltözésekben. Az interjús kutatás eredményei alapján a sváb identitás ma is fontos eleme a vizsgált falvakban több generáció óta élő népesség mindennapjainak, és lényeges szempont a beköltözők településválasztása szempontjából is. A beköltözők képzettársításaiban a sváb falu – a vidéki idill olyan megszokott elemei mellett, mint a természet szépsége, a csend, a nyugalom és az esztétizálható épített környezet – az ideális vidéki település olyan egyéb attribútumait is biztosítja, mint a biztonság, a rendezett, élhető környezet és a stabil helyi közösségek. A jobb módú beköltözők visszajelzései és a turizmus erősödése egyértelműen megerősítik az itt élő népességben azt, hogy az örökségként kapott viselkedésmintáik mások számára is elfogadottak, sőt értéket képviselnek.

Eredményeink alapján a sváb falu mára az identitást az évszázados gyökereken, hagyományokon, kultúrán és népszokásokon keresztül megélő magyarországi német kisebbség, és a vidéki idillt és falusi közösséget kereső, beköltöző városi értelmiségi és középosztálybeli rétegek találkozási pontjává vált. Mindkét oldal egy elképzelt, archaikus falukép és faluközösség megteremtésére, illetve újjáépítésére törekszik. Együttműködésük alapját elsősorban a helyi természeti és épített környezet megóvása és fejlesztése jelenti.