Az egyéni kapcsolathálók nagysága, heterogenitása és a társadalmi integráció Magyarországon

Absztrakt

Absztrakt Tanulmányunk célja a társadalmi integráció, valamint az egyéni kapcsolathálók mérete és heterogenitása közti kapcsolat kérdéseinek és szakirodalmának felvázolása, valamint reprezentatív magyarországi adatfelvételek illusztratív célú másodelemzésével egy későbbi, részletesebb kutatás megalapozása. Ebben az elemzésben a társadalmi integrációt az egyének közti kooperatív viselkedésként és szolidaritásként definiáljuk, míg egy társadalmat dezintegráltnak tekintünk, amennyiben az általánosított (másokba vetett) bizalom, az intézményi bizalom és a normakövetés szintje alacsony, a tagjai közti szolidaritás gyenge. Egyéni szinten az integráltság az érzékelt vagy szubjektív integráltsággal, a dezintegráltság pedig az érzékelt társadalmi kirekesztettséggel ragadható meg. Eredményeink szerint az egocentrikus kapcsolathálók mérete és heterogenitása pozitív kapcsolatban áll az integráció külső mércék alapján meghatározott (objektív) indikátoraival (részvétel, bizalom), míg a szubjektív integráltság esetében kevésbé egyértelmű és inkább fordított irányú vagy hiányzó a kapcsolat. Ezek az eredmények megerősítik, hogy kutatási kérdésünk további, mélyebb elemzésre érdemes. Kulcsszavak: egocentrikus kapcsolatháló, társadalmi integráció, bizalom, részvéte