Socio.hu Társadalomtudományi Szemle

Jövedelmi szegénység és súlyos anyagi depriváció Magyarországon

TÁTRAI Annamária — 2025-05-09

Változatok az iskolán belüli szociális munkára

KOPASZ Marianna — 2025-05-09

Az iskolai szociális segítő szolgáltatás 2018-as magyarországi bevezetése óta nem készült átfogó vizsgálat a megvalósítás eddigi tapasztalatairól. E hiány pótlására feltáró kutatásunkban ezért azt a célt tűztük ki, hogy választ keressünk a következő kérdésekre: i) Milyennek vélik az iskolai szociális munkások a munkavégzés feltételeit az általuk ellátott iskolákban? ii) Milyen célcsoportok számára nyújtanak szolgáltatást, és miben áll a tevékenységük az egyes iskolákban? iii) Milyennek látják az iskolai szociális munkások az iskolában jelen lévő gyermekjóllétért felelős kollégákkal való együttműködésüket? Mivel kutatásunk elemzési egységei az iskolák (nem pedig a szociális munkások), azt is tanulmányozhattuk, miként változik a szociális munka gyakorlata az iskolák különböző jellemzői mentén.

A vizsgálatba bevont 18 iskola kiválasztása szakértői kiválasztással történt, melynek elsődleges szempontja a minta minél nagyobb diverzitása volt (az iskola fenntartója, a tanulók létszáma, szocioökonómiai háttere, valamint az iskola településének típusa és regionális hovatartozása szerint). Az iskolai szociális munkásokkal készült félig-strukturált interjúkat 2023 márciusa és októbere között vettük fel.

Kutatásunk egyik fő megállapítása, hogy a szociális munkások által látogatott intézmények és települések száma nagyban befolyásolja, hogy a szakember egy-egy iskolában milyen célcsoportoknak és milyen szolgáltatás(oka)t tud nyújtani. Ennek alapján az intézmények három csoportját láttuk egymástól elkülönülni: az iskolai szociálismunka-szolgáltatással jól, közepesen, illetve gyengén ellátott intézményeket. Rámutattunk, hogy az utóbbi csoportba jellemzően azok a falusi kisiskolák tartoznak, ahol sok a hátrányos helyzetű tanuló, s ahol emiatt a legnagyobb szükség lenne az iskolai szociális munkások tevékenységére. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy indokolt lehet az iskolai szociális segítő szolgáltatás szabályozásának újragondolása.

A gyermekrészvétel konceptuális modelljei

NÉMETH Barbara — 2025-05-09

A gyermekek alapvető szükséglete és joga, hogy részt vegyenek az őket érintő döntések meghozatalában és szabadon kifejezzék magukat. A gyermekrészvételnek széles nemzetközi szakirodalma van, és az utóbbi évek egyik központi témájává vált a gyermekjogok és a gyermekvédelem területén. Bár a fogalom használata hazánkban is kezd megjelenni, mindeddig nem készült magyar nyelvű összefoglaló a gyermekrészvétel elméleti kereteiről. A jelen elméleti összefoglaló célja, hogy áttekintse a gyermekrészvétel főbb konceptuális modelljeit és hozzájáruljon a téma kutatásához Magyarországon. A hierarchikus modellek a döntéshozatalra való befolyás mértéke alapján sorrendbe rendezik a gyerekek részvételi lehetőségeit, a dimenzionális modellek az érdemi részvétel összetevőit, feltételeit összegzik, a kontextuális modellekben pedig a felnőttek személyének, az intézményi és a szociokulturális jellemzőknek a szerepe, valamint a részvétel kapcsolati jellege kap hangsúlyt. A gyermekrészvétel elméleti alapjainak megismerése minden olyan kutató és gyakorlati szakember számára releváns, aki gyerekekkel vagy gyerekekért dolgozik. A konceptuális modellek fejlődése rámutat, hogy az előíró szemlélet mellett szükség van a megerősítő szemlélet alkalmazására is. Ez további kutatási irányokat jelez, és a társadalomtudományok együttműködésére hív.

Olvass sokat és sokfélét! 6.

SIK Endre — 2025-05-09

Havrancsik Dániel: Az értelem genezise. Alfred Schütz tudományos életművének rekonstrukciója

BERGER Viktor — 2025-05-09

„Világ van a szegényember vállán”

ERŐSS Gábor — 2025-05-09